A társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatókat tekintve a régiók között a nyugat-dunántúli kedvezõ helyet foglal el, azonban a helyzetelemzések rámutatnak, hogy a régión belül jelentõs egyenlõtlenségek találhatóak. A téti és csornai kistérség is társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott; 5 település infrastrukturális szempontból is. A téti kistérség 19, a csornai 34 településbõl áll. Mindkét térségben vannak periférikus területek, ahol a lakosság többszörösen hátrányos helyzetû, többek között az aprófalvas településszerkezet, az oktatási infrastruktúra, a szociális ellátottság, a foglalkoztatottság rossz helyzete miatt. A két kistérség településeinek 72%-ában a lakosság 1000fõ alatti, városi ranggal csak Tét és Csorna rendelkezik. A munkanélküliségi ráta 5,4-6,3% százalék körüli. A munkanélküliek között magas a nõk (52-54%), tartós munkanélküliek (12-17%), 16-24 év közötti fiatalok (14-18%), az alacsony iskolai végzettségûek (34-43%) aránya. A jelenlegi munkanélküli ellátórendszer és programok a tartósan munkanélkülieket nem érik el, mivel a munkaügyi kirendeltség Téten 2 éve megszûnt, munkatársat nem tud kihelyezni, míg a csornai kirendeltségnek sincs elég ösztönzõ ereje a csornai kistérségre. A szegénységi kockázat kiugróan magas e csoportok között. A munkanélküli csoportoknál alacsony a munkavállalási hajlandóság is, mivel beletörõdtek helyzetükbe, nem mernek segítséget kérni. Sokuk csak késve tud reagálni a megváltozott munka- és életfeltételekre. A foglalkoztatási programokon túl egyértelmûen szociális ellátásra és gondoskodásra is szorulnak. E problémákon a gyermekjóléti és családsegítés több téren tudna segíteni, mivel a lakók életére nagy hatással vannak, a veszélyezettet társadalmi csoportokkal közvetlen kapcsolatot ápolnak. A megyében a téti kistérségben vállalták elõször társulási formában a gyermekjóléti-, családsegítõ szolgáltatást (konzorciumi partnerünk), a csornai kistérséget a csornai Szociális Szolgáltató Központ és a kónyi CSSK látja el. Az intézmények folyamatos szakmai és ellátórendszeri fejlõdést mutatnak, átfogóan gondoskodnak a kistérségekrõl, de jellemzõek továbbra is az „egyszemélyes” szociális intézmények.

Az 1993.évi III. tv  elõírja, ha az önkormányzat intézményi keretben látja el a családsegítést, biztosítani kell a munkanélküliek részére tanácsadás nyújtását – azonban hiányoznak e feladathoz a megfelelõ szakmai kompetenciák. A szakemberek az iskolában megszerzett elméleti tudás mellett a gyakorlatban sajátítják el a mindennapokban alkalmazható mintákat; azonban sok esetben maradnak magukra, egyedül kell megfelelniük kevés tapasztalatukkal számos elõírt feladatnak. Így nagyon eltérõ minták alakultak ki, mely a bizonytalanságérzetet tovább növeli. A fentiek ismeretében nem meglepõ, hogy egyre több a pályaelhagyó. Szabályozás tekintetében megfigyelhetõ, hogy sok, munkaügyi érintettségû feladatot a CSSK-k hatáskörébe utaltak, ugyanakkor nem tisztázottak a felelõsségek, a különbözõ szintû és irányú képzettségek közti viszonyok, együttmûködési kötelezettségek és kompetencia különbségek/határok. 

Célunk, hogy e kompetenciákra alapozva komplex programunkkal segítsük a szakemberek munkáját a munkanélküliekkel való foglalkozásban, illetve saját tevékenységük fejlesztésében is hasznosíthassák ismereteiket a két kistérségben.