Presztízs-díjasok: segített nekik a nyilvánosság

A felnõttképzési intézmények növekvõ száma miatt fokozódik a verseny a különbözõ pályázatokon elnyerhetõ képzések megszerzése iránt. Ezért elengedhetetlen a korszerû marketing alkalmazása, a hatékony vállalkozásvezetés és az EU-s, hazai pályázatokon való részvétel.

Presztízs-díjas IHH, mint Gyõr legrégebben alakult, nagy tradíciókkal bíró nyelviskolája saját munkavállalói foglalkoztatási hatékonyságának emelésével, EU-kompatibilis képzések megvalósításával éri el magas színvonalú szervezetfejlesztését.

– Munkavállalóink között szükségfeltárást végeztünk azzal a céllal, hogy nekik milyen képzési területeken van szükségük újabb ismeretek szerzésére a hatékonyabb munkavégzéshez. – mondta el a HEFOP–3.4.1 elnevezésû képzésrõl Borosné Szabó Lídia projektmenedzser, aki maga is részt vett a tanfolyamon. – Tizenkét kollégám jelentkezett a pályázat adta lehetõségre. Két képzési területen folyt a munka: marketing- és vállalkozási ismereteket, illetve ECDL- és pályázatíró ismereteket tanultak munkatársaink. 6–6 fõs csoportban dolgoztak Kassai Zoltán, Molnár Melinda és Balassa Bernadett vezetésével. Az ECDL-tanfolyamot 2006 szeptemberétõl november végéig tartották, majd a pályázatírói ismeretek átadása következett, végül tavaly december elejétõl idén tavaszig a marketing alapjaival ismerkedtek a dolgozók.

Robinson Etseyatse, az egyik résztvevõ is osztja azt a felfogást – amit munkahelyén legtöbben vallanak –, miszerint: akinek jut rá energiája, az írjon a napi munkája mellett pályázatot, ezzel is lehetõséghez, – s átvitt értelemben – bevételekhez juttatva cégét.

A szorgalmas hallgatók a képzés végeztével tanúsítványt kaptak, s a továbbiakban is hasznosítják munkájukban a tanfolyamon tanult ismereteket. Az IHH pályázatírói a késõbbiekben is figyelik a lehetõségeket, és sikeres pályázatuk esetén folytatják a képzéseket.

Az elhivatottság legszebb példáját Robinson Etseyatse  angol anyanyelvû tanár adta, aki úgy vett részt a tanfolyamon, hogy csak nagyon keveset beszél magyarul, mégsem akarta elszalasztani ezt a kínálkozó alkalmat.

RÓLUNK ÍRTÁK

2007. június 27. Kisalföld

Szólalj meg bátran! – tanfolyam külföldre utazóknak
A nyár sokak számára a feltöltõdés, az utazás ideje. Mielõtt elindulnánk érdemes kellõképpen felkészülnünk az adott országból, akár a nyelvébõl is. Valkovics Orsolya, a Presztízs díjas IHH helyettes oktatási igazgatója a nyári nyelvoktatási kínálatban segít tájékozódni.

- Milyen intenzív tanfolyamok indulnak az IHH-ban?
- Nálunk hagyománnyá váltak a nyári intenzív tanfolyamok, amelyek intenzitásukban és tartalmi kínálatukban egyaránt a hallgató igényei szerinti oktatás elvet követik. A hagyományos, háromhetes intenzív tanfolyamok mellett, idén elsõ ízben nyújtunk lehetõséget hallgatóink számára kéthetes intenzív, illetve egyhetes tréning jellegû tanfolyamok látogatására. Ezzel a rugalmas idõintenzitással kedvezünk azoknak az érdeklõdõknek is, akiknek a munkaidõ beosztása egyébként nem teszi lehetõvé a három hetes kurzuson való részvételt. A két-, illetve háromhetes kurzusok június 25, július 16 és augusztus 6.-tól indulnak, az egyhetes intenzív nyelvvizsgatréningek pedig július 9, július 30, valamint augusztus 21-tõl kezdõdnek.
-  Az IHH az innovációért nemrégiben elnyerte a Presztízs-díjat. Idén nyáron milyen újítással rukkolnak elõ?
- Tanfolyamaink nem csupán idõtartamukban bõvültek, hanem tartalmukban is megújultak. Ez részben a megváltozott nyelvvizsga-követelményekkel magyarázható: az ITK Origó, és az ÖSD vizsgák is az Európa Tanács által elfogadott Közös Európai Referenciakeret szintjeihez igazodnak. Ez az egységesítési tendencia valamennyi akkreditált nyelvvizsgarendszerben megfigyelhetõ, és jó néhány változást vont maga után a nyelvvizsgák követelmény-rendszerében. Éppen ezért elébe mentünk a követelményeknek, s tanfolyamainkon már ezekre a megváltozott feladattípusokra készítjük fel hallgatóinkat, korszerû tankönyv-kombinációkat és a legfrissebb nyelvvizsgatréningek feladatsorait alkalmazzuk.
- Sokan, fõként a külföldi munkavállalók érdeklõdnek a gazdasági szaknyelvi képzések iránt. Számukra is nyújtanak lehetõséget?
- Terveink között szerepel az angol, illetve a német gazdasági szaknyelvi tanfolyamok bevezetése intézményünkben. A továbblépés is biztosított, mivel a tanfolyam eredményes elvégzése után hallgatóink a Széchenyi Egyetemen Corvinus gazdasági szaknyelvi vizsgát tehetnek.
- Beszéljünk újra a turistákról, akik minél gyorsabban szeretnék elsajátítani a célország nyelvének alapszókincsét. Számukra mit nyújt az IHH?
- A kommunikációs készségek fejlesztése nálunk természetesen továbbra is az oktatás középpontjában áll. A "Szólalj meg bátran!" elnevezésû kommunikációs tréningünket különösen a külföldre utazóknak ajánljuk: az egy kéthetes tréning még a nyelvet tanuló hallgató szokásos nyári idõhiány-problémáját is megoldja, és a hallgató rövidtávon, hatékony oktatásban részesül.

RÓLUNK ÍRTÁK

Mindenki képes valamiben a legjobb lenni

Mûszaki diplomával a zsebében meglehetõsen sikeres pályaívet írt le tizenöt év alatt a Rába MVG-ben Nagy Ottó László, az IHH Nyelviskola elnök-igazgatója, a magánkezdeményezésre létrejött iskolakomplexum, a Vocational Academy Alapítvány alapítója.

Van, amikor az ember úgy érzi jól magát a bõrében, úgy sikeres és elégedett, hogy nem is tudja – talán csak sejti –, hogy nem azt a munkát (hivatást) végzi, amelyben a legjobb tudna lenni. Nagy Ottó László is több mint egy évtizedig sikeres mûszaki vezetõként dolgozott a Rábában, míg újabb kihívások más területre nem csábították.

A futómûgyárban több mint tíz évig mûszaki vezetõként dolgozó menedzser jól élt azzal a remek lehetõséggel, amit a gyár biztosított számára, a nyugati munkakultúra és technológia megismerésében, a tapasztalatszerzésben. Sõt, elsõ ötlete, a nyelviskola létrehozásában is nagy szerepe volt a Rábának.

Sokat köszönhetek a Rábának"

– Valóban rengeteget köszönhetek a Rábának. Külföldi útjaimon a ’80-as években sokat tanultam. Az egész üzleti mentalitást például Amerikában tanultam meg. Azóta is vallom, hogy a vállalkozás azért jött létre, mert azt ott megtanultam. Persze visszagondolva, a közvetlen ok a gépkönyvekhez kapcsolódik, amelyek angol vagy német nyelven íródtak. A fordítások a szakmai szöveg miatt érthetetlenek voltak, ezért úgy gondoltam, jobb, ha magam tanulok meg angolul. Kerestem nyelviskolát, de Gyõrben nem találtam. Így jött az ötlet. Sógorom egy budapesti nyelviskolában tanított, elõször velük kötöttünk szerzõdést 1985-ben. Késõbb önállóvá váltunk. A nyelviskola 1989-tõl már saját bejegyzett cégként nyílt meg, amelyet ma leginkább IHH minõsített nyelviskolaként ismernek.

A rábás évek tapasztalatai úgy tûnik, nem múltak el nyomtalanul.

 Miért múltak volna el? A tapasztalatok arra jók, hogy hasznosítsuk õket. Még gazdasági vezetõként láttam, hogy a pályakezdõk nemigen voltak alkalmasak a gyakorlati munkára. A személyzeti osztállyal ezért létrehoztuk a pályakezdõk „mérnökóvodáját", amelynek keretében a fiatalok jobban megismerhették munkahelyüket. Igazából ekkor kerültem közelebb az oktatáshoz. Közben megszereztem a mûszaki tanári diplomát is. Bosszantott, hogy a pályakezdõk híján vannak versenyképes és gyakorlatban is használható tudásnak. Ekkor az IHH már elég jól beindult, így újabb dologba vágtam bele. Szerettem volna bebizonyítani, hogy más módszerekkel el lehet érni, hogy amikor a gyerek kikerül a középiskolából, olyan tudással rendelkezzen, hogy az piacképes legyen, kapkodjanak érte a munkahelyek.

Megmutatni: lehet másként

 Ennek a bizonyítására hozta létre a két tannyelvû iskolát, a Vocational Academyt?

– Meg akartam mutatni: lehet másképp is. Ezért hoztuk létre tíz éve az alapítványi középiskolát, amelynek az alapkövetelménye azért lett az általános iskola, hogy saját magunk neveljük ki a középiskolai generációnkat. A gyerekek olyan felkészültséggel érkezzenek, amilyent mi szeretnénk. Egyszerre indult az általános és a középiskola. Az általános iskolások most ballagtak elõször. A középiskola pedig már ötödször ballagtatott.

 Hogyan fogadták a törekvéseit a városban?

 A segítõkészség szóban megvolt, de a gyakorlat mást mutatott. Ezért az oktatás is egy évvel késõbb indult. De beindult, hála azoknak a szülõknek, akik bennünk bízva, ránk bízták csemetéiket. Nem udvariasságból mondom ma is, hogy örök hála nekik. Gyerekek nélkül nem lehetett volna bebizonyítani, hogy amit mondtunk, az bizony valóság. Mi voltunk az elsõ két tannyelvû. 

Honnan vette hozzá a bátorságot?

 Az életbõl. A mûszaki területen láttam az oktatás hiányosságait. Mérgesített, hogy az iskolavezetõk állandóan panaszkodtak a normatívákra. Azt mondtam, hogy ez nem lehet igaz; ki lehet ebbõl jönni. Fejleszteni persze abból a pénzbõl nem lehet, de abban segítenek majd a cégek és a pályázatok. Így is történt. Nyitottak vagyunk és több mint 680 cég támogat bennünket az ország minden részérõl. Az elsõ perctõl kezdve azt tartom, hogy szülõ, gyermek, pedagógus együtt kell hogy dolgozzon. Csak együtt lehetünk eredményesek.

Bács-Kiskun megyében is van iskolája

 A kreativitás és a pedagógusvéna családi örökség?

; Édesapám hosszú ideig foglalkozott oktatással. A vagongyár oktatási osztályán dolgozott. Szerintem nemcsak vénától függ, hanem elsõsorban a gyermekszeretettõl. Ez az alap. A többit meg lehet tanulni.

 Merre tart?

Kifelé. Visszafelé számolom a napokat. Remélem, még sokáig. Az életem felét leéltem, nemrég voltam 50 éves. Jó lenne, ha megérném a százat. A família elég hosszú életû volt mindig. A nagymamám 97 évet élt. Nem tudom, én megérem-e. Az az életmód, amit én éltem ugyanis, nem túl biztató, de mi mást tehettem? Egyre többen igénylik azt az oktatási módszert, amit mi képviselünk. Bács-Kiskun megyében hat településen adtak át nekünk mûködtetésre iskolákat. A mi megyénkben is több mint tíz önkormányzat döntött így!

Szerzõdés a New York Filmakadémiával?

 Dolgozik külföldön, belföldön, intenzív életet él. Mindezt hogyan tolerálta a család?

 A feleségem egy darabig bízott, hogy több idõm lesz a családra, de azután elszakadt a cérna. Válaszút elé kerültem, akkor váltunk el. De a gyerekeink szerencsére nem sínylették meg. Most is nagyon jó a viszony. 
Mi volt a legnagyobb dobása?

 Amikor volt bátorságom eljönni a Rábától. Ez óriási kockázat volt. Jó szakmai és anyagi pozíciókat adtam fel. Akkor már öt éve ment az IHH. Annyi feladatot jelentett, hogy egy nap is kevés lett volna hozzá. A kettõ együtt nem mehetett tovább. Döntenem kellett. Eljöttem. Igaz, akkor még 1–2 évig kérésre visszamentem, és vállalkozásalapon még vittük a fogaskerékgyártást. 

Mit szeretne még megvalósítani?

 Az amerikai New York Filmakadémiával szerzõdés aláírása elõtt állunk, lévén kelet-európai oktatási központjukat itt hoznák létre szabadszállási iskolánkban. Ez óriási lehetõség. De itt vannak a mikrotérségi központok is, ahol olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek reményeim szerint mintaértékûek lesznek Európában.

Villámkérdések – Villámválaszok

1. Emlékszik, milyen érzés volt az elsõ millióját megszerezni?

– Nem emlékszem, hogy lett volna valaha is egyben egymillióm. Amikor pénzem volt és van, visszaforgatom a cégbe.

2. Elég akarni a sikert?

– Abszolút nem elég. A munkát soha nem irigyli senki az embertõl, de a sikert...

3. Mit tart a legjobb befektetésnek?

– Az emberi erõforrásba való befektetést. Ezért az összes munkatársamat arra ösztönzöm, hogy tanuljanak. Rengeteg pénzt áldozunk erre.

4. Mennyit áldoz jótékonysági célokra?

– Amerikában tanultam meg, ha felesleges egy dollárod van, azt add oda annak, akinek szüksége van rá. Ezt az elvet alkalmazom. Amíg futja.

5. Gazdag embernek tartja magát?

– Semmiképpen nem, ami vagyonban, pénzben mérhetõ. Soha nem motivált a pénz. Néhány éve elértem azt, hogy nem kell számolnom, ha bemegyek a közértbe, hogy mennyit vásárolhatok.

6. Mi a sikeres vállalkozás titka?

– Hosszú távon kell gondolkodni. Aki rövid idõ alatt akar meggazdagodni, az nem lehet sikeres.

7. Lesz a vállalkozásának újabb dobása?

– Az amerikai filmakadémiával lesz a következõ lépés. A másik pedig a már második éve elhalasztott felsõoktatás beindítása. Az egyetemi kapcsolat az angolokkal megvan. A közös szándék adott, hogy egy kihelyezett tagozatot nyissunk négy szakkal.

8. Támogat-e fiatal pályakezdõ vállalkozókat, vállalkozásokat?

– Olyan pályakezdõket fogadok szívesen, akik ambiciózusak és meg akarják mutatni, mit tudnak.

Heller László

RÓLUNK ÍRTÁK

Nyelvtörõ mutatvány a ''fokhagymakrémleves''http://www.kisalfold.hu/##

Heinrich Macht osztrák üzletember kedd esténként különös hobbinak hódol: magyarul tanul. Amikor három évvel ezelõtt Gyõrben elindította a szolgáltatóiparban mûködõ vállalkozását, még egyetlen szót sem beszélt a mi nyelvünkön, de úgy gondolta, hogy az üzleti életben elõnyt jelent, ha partnereihez anyanyelvükön tud szólni.

Ezért szívesen elfogadta – szintén külföldi – ismerõse hívását az IHH nyelvtanfolyamára. Gyõr-Moson-Sopron megye innovációért díjazott, legismertebb nyelviskolájában 1985 óta szervezik külföldiek számára nagy sikerrel és folyton megújuló, személyre szabott módszerekkel a magyarnyelv-tanfolyamokat.

A magyar mint idegen nyelv oktatása több szempontból is különleges feladat – vall a kezdetekrõl Valkovics Orsolya, a csoport vezetõje. – Mivel nyelvünk sem a némettel, sem az angollal nem rokon, és felépítése alapjaiban különbözik más, Európában beszélt nyelvekétõl, rengeteg nehézséget jelent elsajátítása a külföldi hallgatók számára. Korábban volt már hasonló tapasztalatom, mert németországi egyetemi éveim alatt a tanulás mellett tanítottam is német anyanyelvûeknek magyart, egyéni és csoportos órarendben is. A nyelvtanár számára a saját anyanyelvét oktatni mindig nehezebb, mint az idegen nyelvet. Egyébként ezzel más nyelvtanárok is egyetértenek, a hozzáértõk szerint a legnagyobb nehézséget a hosszú, toldalékolt és ragozott szavak jelentik igazán. Másrészt a magyar nyelv oktatása nagyon hálás feladat, mert aki kitartással végigcsinálja a tanfolyamot és leküzdi nyelvi nehézségeit, az valóban szívvel-lélekkel foglalkozik a magyarral. Az ekképpen motivált hallgató pedig valószínûleg valamennyi nyelvtanár álma. Szerencsére nagyon jó társaság verõdött össze az éppen egy éve indult tanfolyamra, olyannyira, hogy a remek hangulatú tanfolyami órákat sokszor a közeli kávézókban folytattuk, kötetlen baráti beszélgetéssel. A pozitív visszajelzések alapján idén folytattuk a munkát és újabb 60 órás kurzussal toldottuk meg az oktatást. Tanítványaimmal – többek között Macht úrral is – jelenleg egyéni tanrendben dolgozunk.

Olyan nyelviskoláról még nem hallottam, ahol külföldieket oktatnak magyarul, ezért örömmel vettem ismerõsöm hívását az IHH-ba – meséli Macht úr. – Számomra fontos volt, hogy ne csak értsem, amit mondanak, hanem ki is tudjam fejezni magam, amikor munkatársaimmal beszélgetek. Szerintem ez alapvetõ udvariassági gesztus a részemrõl, amiért cserébe elvárom a beosztottaimtól, hogy értékeljék az erõfeszítéseimet. A csoportos tanfolyamon megtanultam az alapszókincset, de továbbra is problémám maradt, hogy nem tudtam magam kifejezni bizonyos, hirtelen jött szituációkban. A beszédfordulatok, a gyakorlati, köznyelvi kifejezések rendkívül érdekeltek, ezért különösen örültem, amikor Orsitól megtudtam, hogy egyéni oktatásra is lehetõség nyílik itt, az IHH-ban.

Ezeken az órákon az óra céljától függõen különbözõ területekben mélyedünk el: olykor a nyelvtani részre, olykor pedig a stilisztikára helyezzük a hangsúlyt. Bevallom õszintén, hogy bár hét nyelven beszélek, a többi közt arabul is, de a magyar még ennél is nehezebb. Fõként a nyelvtan megy nehezen, sokszor gondot okoznak a hosszú szavak. S nem vigasztalt meg finn csoporttársam sem, aki állította, hogy neki sem volt könnyebb a helyzete – pedig elvileg azonos nyelvcsaládból való –, mert szerinte a nyelvtan ugyan hasonló, de a szókincs teljesen eltérõ. Emlékszem, az elsõ nagyon bonyolult kiejtésû szó, ami sokáig törte a nyelvemet, a „fokhagymakrémleves" volt. Megküzdöttem vele, s amikor végre sikerült kimondanom, nos, hát az egy sikerélménnyel felért!

Fõként a nyelvtan megy nehezen, sokszor gondot okoznak hosszú szavak. S nem vigasztalt meg finn csoporttársam sem, aki állította, hogy neki sem volt könnyebb a helyzete.

Ress Anita

RÓLUNK ÍRTÁK

2007. március 5. Kisalföld

Nyelvtanulás klubrendszerben – népszerû oktatási forma a Presztízs-díjas IHH-ban

Népszerûek a januárban indított nyelvklubok a gyõri IHH-ban. Ezt az is mutatja, hogy nem csupán azok a tanulók látogatják gyakran az összejöveteleket, akik az intenzív tempójú nyelvtanulást választják, hanem azok is, akik jó társaságban, hasznosan szeretnék tölteni az idõt, s eközben idegen nyelven beszélgetnének. Nem véletlen, hogy nemrégiben innovációs munkájáért Presztízs-díjban részesült a nyugat-dunántúli régió legpatinásabb nyelvtanítással foglalkozó oktatócentruma, a nyelvi klubot indító vállalkozás, mert ez a kezdeményezése is egyedülálló Gyõrben.

Az IHH nyelvoktató-központ tevékenysége során szem elõtt tartja a szolgáltatásait igénybe vevõ megrendelõk érdekeit, s emellett teljesíti a munka hatékonyságát, eredményességét segítõ kéréseket, valamint a képzés legkülönbözõbb formáinak (egyéni, csoportos, stb.) megszervezését is vállalta. Lendületes, fáradságot nem ismerõ tevékenysége során további képzések megszervezésére is vállalkozott. Rugalmas oktatatási rendszerének köszönhetõen többféle lehetõséget kínált, és személyre szabott variációkat is megvalósított, mindezt ügyfelei megelégedettségét keresve. Igényességre való törekvését jellemzi, hogy az általa kínált szolgáltatások minõségi színvonalát folyamatosan fejleszti, tanártovábbképzései által az oktatás minõségét növeli. 

-                            Nyelvi klubjainkat a céllal hoztuk létre, hogy gyakorlóteret

kínáljunk azon tanulóinknak, akik a fõként a szóbeli kommunikációjukat, és szövegértésüket ( hallás utáni értés ) szeretnék fejleszteni. – avat be a kezdetekbe Valkovics Orsolya, az IHH oktatási vezetõje. – Ezt a plusz szolgáltatás nyújtotta, újfajta képzést a lakossági tanfolyamainkkal párhuzamosan végezzük, és két nyelven, - elsõ körben - angolul és németül indítottuk. Heti egyszeri alkalommal, délután öt órától  este félé nyolcig tart z intenzív nyelvgyakorlási lehetõség, az anyanyelvi tanárokkal folytatott közös munka. A klub tananyaga elsõsorban olyan témákra épül, amelyekre a hagyományos nyelvtanfolyamokon a határozott óraszám és a haladási tempó miatt nem adódik lehetõség. Ezeken az összejöveteleken viszont széles körû informálódásra nyílik alkalom, és a szóbeli gyakorlás jelentõsége is megnõ. A tematika összeállítása során a változatosságra törekedtünk, így a téma feldolgozási formáink is különbözõek: idegen nyelvû cikkeket olvasnak, irodalmi mûveket elemeznek, a kiegészítõ feladatokban kulturális témájú cikkeket dolgoznak fel, a nagyobb arányú szóbeli feladatokban pedig párbeszédek és diskurzusok szerepelnek.  

A nyelvi klub ötletadója az angol nyelvi csoportvezetõ, Dömötör Gyöngyi, aki 15 évig New Yorkban élt, és õszi hazatérését követõen csatlakozott az IHH tanári karához, ahol fõként a céges órákat viszi.

- Az adott tananyagot általában valamilyen mûvészeti témával vezetem be, hogy felkeltem az érdeklõdést: így nemrégiben pl. Vincent Van Gogh önéletrajzi cikkét olvastuk, vagy Maupassant-oz kapcsolódóan néztünk együtt egy DVD-filmrészletet. – meséli örömmel -  Érdekes, hogy egy-egy jól megválasztott téma hatására miként tárulnak fel a diákok eddig a tanár elõtt is rejtett oldalai, mennyire megnyílnak az emberek, és szinte szárnyat kap a kifejezõkészségük. Így volt ez akkor is, amikor a vallás kapcsán a dalai láma, vagy a családi értékek mentén Ibsen került szóba.  Természetesen cikkolvasással és elemzéssel is foglalkozunk, de sokszor elõfordul, hogy a tananyag ismertetést, illetve a tananyaggal való ismerkedést házi feladatra adom fel, hogy a klub közösen töltött óráin több idõ juthasson a párbeszédre. 

Björn Freiberg, a német nyelvi klub vezetõje oszlopos tagja az IHH-nak. A diákok körében népszerûségnek örvendõ tanár, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kommunikáció szakán is elismert oktató. Sokoldalú egyénisége miatt élvezetes óráin garantáltan nem unatkozik senki sem:

- A klub a mai Németországra, illetve az itt megélt német identitásra irányítja a hallgatók figyelmét, ezért a foglalkozások témaválasztásában is ezt a szándékot céloztam meg. – mondja – A németek viselkedését és a munkához való viszonyukat a „STROMBERG” címû televíziós sorozaton keresztül visszük közelebb a hallgatókhoz. A film egyúttal jó lehetõség a német humor és a beszélt köznyelv megismerésére is. Fõként a fiatalabb korosztályt, a tanulók ifjabb nemzedékét sikerül motiválnom az osztrák popkultúra képviselõjének, az „Erste Allgemeine Verunsicherung” nevû zenei együttes lemezeinek hallgatásával. A magyar Irigy Hónaljmirigy osztrák megfelelõjének zenei anyagai kulturális különbségeket közvetítenek a humor segítségével, s emellett kifejezéseikbõl, szóhasználatukból a dialektusbeli különbségeket érzékelhetik a tanulók. S akinek ez nem lenne elég, az a Ramstein nevû – nálunk is népszerû – német modern zenei együttes dalszövegei, illetve az egyik legismertebb 19. századi német népmese, a „Struwelpeter” közti összefüggéseket is kielemezheti. No, persze komolyabb témákban is elmélyedünk, így pl. szókincsbõvítés céljából Németország és az Európai Unió viszonyával, valamint az Unió felépítésével foglalkozó interjúkat olvasunk és elemezünk.

            Mindezek tükrében elmondható, hogy az IHH nyelvi klubjai tehát nemcsak a felsõfokú nyelvvizsgára készülõ hallgatóknak ajánlottak, hanem mindazon érdeklõdõnek, aki a hagyományos tananyagtól és tematikától eltérõ, és életszerûbb felfogásban tanulná az idegen nyelvet.

RÓLUNK ÍRTÁK

Európai nyelvek napja

Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – tartja a mondás, amelynek mögöttes tartalma még inkább felsejlik, ha belegondolunk, hogy csak(!) Európa lakói kétszáz különbözõ nyelven beszélnek.

A nyelvtanulás legnagyobb ünnepe az európai nyelvek napja  European Day of Languages , amelyet sok-sok éve már január 14-én tartottak, míg nemrégiben az Európa Tanács szeptember 26-át is megjelölte ez alkalomból. Az elsõ megemlékezést az Európai Unió tagországaiban ötven ország képviselõinek részvételével rendezték meg, s a programok célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, a nemzetek közötti kapcsolatok és együttmûködések fejlesztésére és a kulturális különbségek megõrzésére. A 2006-ban Kisalföldi Presztízs Díjjal jutalmazott gyõri IHH Nyelviskola mindkét idõpontot tiszteletben tartja, s ezért idén január 15-én hívja elõször a város lakóit közös ünneplésre.
Az ország egyik legnagyobb minõsített oktatási bázisát húsz évvel ezelõtt alapította Nagy Ottó László.
Január 15-én, hétfõn 10 órakor kezdõdik az IHH Teleki utcai épületében a program, amelyen akár külföldi nyelvtanulást is lehet nyerni.
– Jó szakembereink nyelvtudás híján nem tudtak külföldön munkát vállalni, s ezt segítettem, amikor még „rábásként” szerveztem az elsõ nyelvtanfolyamokat a megyében – emlékezik. – Nem csupán iskola, de szellemi mûhely is vagyunk, ezért büszke vagyok rá, hogy ennek a mûhelynek a mozgatórugója lehettem, lehetek. Presztízs-díjjal jutalmazott innovatív munkánk eredménye egy jól bevált, sikeres nyelvoktatási folyamat, rugalmas, egyedileg tervezett oktatási rendszer.
A Hueber Kiadó és a Longman Kiadó közös részvételével szervezett egész napos programsorozat január 15-én, hétfõn 10 órakor kezdõdik a gyõri IHH Teleki utcai épületében, ahol vetélkedõkkel, ingyenes nyelvi szintfelméréssel, külföldi nyelvtanulási és munkalehetõségekkel, nyelvi bemutatóórákkal várják a nyelvtanulás híveit. A játékokba feltétlenül kapcsolódjanak be, ugyanis értékes nyereményeket sorsolnak ki a regisztrálók között: a fõdíj kéthetes stamfordi nyelvtanfolyam. Aki megkopott nyelvtudását szeretné felújítani, annak csábító lehet a háromhetes intenzív nyelvtanfolyami jutalom vagy a nyelvkönyvcsomag. Akik e napon fizetik be tandíjukat a január 22-én induló tanfolyamokra, 50 százalék kedvezményben részesülnek.